A GDPR már a kapuban elkezdődik. Őrzés – védelem és Gdpr

Kiknek íródott ez a cikk? Kire vonatkozik a Gdpr? Mikor kezel egy vállalkozás személyes adatokat?

Mindenkinek jó tisztában lenni a jogaival és lehetőségeivel, aki egy telephelyre, munkavállalóként vagy ügyfélként érkezik. Minden vállalkozás- legyen az egyéni vállalkozás, vagy gazdasági társaság- a működése során kapcsolatba kerül ügyfelekkel, munkavállalókkal, akik személyes adataikat rájuk bízzák. Amikor a vállalkozás email-eket vált, önéletrajzokat fogad be, listákat épít, weboldalt üzemeltet, vagy akár meghirdet egy facebook játékot személyes adatokat kezel. A Gdpr rendelet magyar nyelvű szövege itt olvasható.

Beléptetés az objektumba

Amikor ügyfél érkezik egy területre, a vagyonőrrel számos személyes adatát megosztja. Legyen az a belépő személy vezetékneve, keresztneve, gépjármű rendszáma, kártyaszáma, aláírása. A koronavírussal és Gdpr kapcsolatásról itt olvashat.

Vagyonvédelmi szempontól a GDPR két fogalmat nagyon fontos megérteni és a gyakorlati felhasználását betartani/ betartatni: adatkezelő és adatfeldolgozó fogalmát. Az adatfeldolgozó és adatkezelő, a vállalkozásban meghatározott személy, akiket szerepük konkrét jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. Gdpr és értékesítési cikkünket itt olvashatja.

Az adatkezelő az a személy, aki az adatok kezelésének céljait, és az ehhez szükséges eszközöket meghatározza.

Az adatfeldolgozó ezzel szemben az a természetes- vagy jogi személy, aki az adatkezelő nevében személyes adatokat kezeli. Estünkben egy vagyonőr, telepőr adatfeldolgozóként jelenik meg. Ő az, aki az adatkezelő utasításaiban szereplőket végrehajtja.

Az ő feladata, hogy :

• az adatokat kizárólag az adatkezelő utasításai szerint kezelje,
• titoktartási kötelezettséget vállaljon,
• az lehető legteljesebb adatbiztonság érdekében meghozza a szükséges intézkedéseket,
• segítse az adatkezelőt a hatóság iránti kötelezettségeinek a teljesítésében,
• az adatkezeléssel járó szolgáltatást követően az adatkezelő rendelkezése alapján vagy törlje az adatokat, vagy visszajuttassa azokat a kezelőhöz, és törlje a másolatokat,
• adatkezelővel történő együttműködése során általa kezelt adatokról nyilvántartást vezessen.

Csomagátvizsgálás és az adatok védelme

A csomagok átvizsgálásának lehet jogalapja, azonban csak rendkívül szűk keretek között van erre lehetőség, szigorú szabályok betartása mellett. A gyakorlatban több módszer is megtalálható: van, ahol minden kilépő munkavállaló köteles bemutatni a csomagját távozáskor, és van, ahol szúrópróbaszerű ellenőrzés zajlik. Az Adatvédelmi Hatóság álláspontja szerint a szúrópróbaszerű átvizsgálás több szempontból is sérti az érintett munkavállaló jogait.  A csomagátvizsgálás csak végső esetben lehetséges, a munkáltató jogos érdeke alapján. A munkáltatónak kell azonban igazolnia, hogy más módszerek nem voltak hatékonyak a munkavállalói jogsértő cselekmények megelőzésére, továbbá ezen gyakorlatot csak a tényleges, ismétlődő, rendszeresen visszatérő, és más módszerrel meg nem szüntethető jogsértések alapozhatják meg. Az ellenőrzési jogosultság a munkavállalónak csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartására terjedhet ki, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Kiváltható a személyes átvizsgálás fémdetektoros kapuval, vagy csomagröntgennel.

Ha mégis csomagátvizsgálás történik a következő szabályok követhetők:

• a csomagátvizsgálást megfelelő garanciák mellett végezzék,
• tájékoztassák a munkavállalót az őt megillető jogokról,
• a csomagátvizsgálást elkülönített helyiségben végezzék,
• vezessenek jegyzőkönyvet az átvizsgálásról.
• tájékoztatni kell a munkavállalót, mi az eljárásrend abban az esetben, ha vitatja, vagy megtagadja az ellenőrzést.

Szondáztatás és adatok védelme

A munka törvénykönyvének az előírásai szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, a munkáltató pedig a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti munkavállalóját. Ez azonban nem ad teljes körű jogokat a munkáltató számára –így nem jogszerű a munkavállaló szúrópróbaszerű szondáztatása.

Természetesen a munkáltató jogos érdeke, hogy a munkavállalói alkoholos befolyásoltságtól mentesen végezzék munkájukat, ám abban az esetben, ha őket valamilyen technikai eszközzel vizsgálni is akarja, úgy erre vonatkozóan előzetes tájékoztatási kötelezettsége van. Fontos tehát, hogy minden munkavállaló munkaszerződésébe (vagy a szervezetnél érvényben lévő kollektív szerződésbe) kerüljön bele az erre vonatkozó felhatalmazás. Sőt, mivel ez az eljárás a biztonságos munkakörülmény biztosításához elengedhetetlen, így (amennyiben működik a szervezetnél, úgy) az üzemi tanács véleményét is köteles kikérni a munkáltató.

Így a munkaszerződésbe (vagy kollektív szerződésbe) kell foglalni:-milyen célból lehet ellenőrzést végezni,-ki jogosult elvégezni az ellenőrzést,-milyen eszközzel és milyen módon végezhető el az ellenőrzés,-milyen jogai vannak a munkavállalónak (ellenőrzés megtagadása és ennek jogkövetkezményei).

A munkavállalók ellenőrzése azonban csak két esetben lehet jogszerű (a fenti feltételek fennállása mellett):-ha az ellenőrzés nem szúrópróbaszerű, azaz előre meghatározott időpontban minden munkavállalóra kiterjed (tehát például minden munkafelvételkor köteles a munkavállaló alávetni magát a meghatározott eszközzel történő ellenőrzésnek),  előre meghatározott időpontban meghatározott munkakörökre vonatkozóan kiterjed,  előre meghatározott időpontban meghatározott feladat(kör)elvégzésének feltételéül történik (például gépkocsivezetést megelőzően),-és/vagy alkoholos befolyásoltság alapos gyanúja esetén. Minden más eset, külön kiemelve itt a szúrópróbaszerű vizsgálatot, a vizsgálat a munkavállaló emberi méltóságának megsértésével jár, így azt a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg.

Mit tehet a vagyonőr?

A munkavállaló a munkavégzésre alkalmas állapotának vizsgálatára a csak a munkáltatói jogkört gyakorló személy jogosult. Amennyiben a vagyonvédelmi feladatokat a munkáltató szervezetén belül erre kijelölt személy teszi meg, úgy akár azzal is megbízható, hogy az szondáztatást megtegye. Azonban Gdpr szempontból biztos jogellenes, amikor az alkoholszondáztatást olyan vagyonvédelmi feladatokat ellátó személy végezi, aki nem a megbízó szervezetébe tartozik, hanem azon kívül állva, vele szerződéses jogviszonyban van. Ebben az esetben ugyanis azt az ellenôrzési jogosultságot szervezné ki a munkáltató, amelyet csak személyesen gyakorolhatna.

Összegzés

A személyes adatok kezelése már a területre belépés előtt megtörténik. Ezért fontos tudatában lenni a vagyonőrnek mit tehet és mit nem, hogy ne sértsen adatvédelmi és személyiségi jogokat sértsen.